Magamról

Saját fotó
Hellosztok. Én egy lány vagyok, akinek mostanában eléggé rossz kedve van, mert történt egy kis tragédia a közelében, és rákapott az írásra, és aki elolvassa a "Nélküled létem..." című versemet az tudni fogja, hogy mi. Emiatt a tragédia miatt kezdtem el írni, és főleg neki írok egyenlőre, mert ez ad ihletet. A boldog témájú nem annyira sikerül. Nah ennyit magamról. Remélem megnézitek az oldalt és tetszeni fognak a verseim. Most kezdtem egy új oldalt, ami az "Új életemet"-et mutatja be. Remélem ezt is megnézitek :$

2010. június 3., csütörtök

Gondolok a nyárra már

Gondolatban messze járok én
Túl az érettségimen rég.
A perzselően forró, napos nyár,
Mely talán eljön nemsoká már.

A legjobb dolog mi megtörténhet?
Az, hogy a nyár szuper lesz nekem.
És, hogy nem itthon fogok ülni,
Hogy ne tudjam, kivel, mi történik.

Persze vigasztal az a tudat,
Hogy remek lesz ha vége a nyárnak,
Mert szeptemberben vár a tenger,
Augusztusban tábor, előtte.

Jönnek a kicsik, talán jók kicsit,
És normálisnak találnak ők is.
És csak jó várhatna rám, tehát
Fejest ugrok a nyaramba már.

De most még a suli padban ülök,
És majdnem, hogy meg is őrülök
Mert a nyár már javában tombolna,
Az én eszem meg már bomolna.

De még kibírom hát, mert ezt kell
És bírom az elviselhetetlent,
Izgulok az érettségi miatt
Mert még rám vár ebben a nyárban.

Brigi verse!

Itt ülök a semmi közepén
És ezen mélázgatok én.
Mivel Ön egy remek tanár
A legjobb dolog, mi ezzel jár,
Hogy a diák ajándékozza
Ki szívéhez közel van.

Mikor nem fogadunk el semmit,
Ránk nagyon megharagszik,
S mindig leszid minket,
Hogy ez így tovább már nem mehet!
Ha akar valamit adni
Nem félünk elutasítani.

Fontos perceinkben jelen van
Érezzzük, ez viszonzatlan.
Ezt nem tudjuk meghálálni,
Ezért kell ajándékot adni.
Fontosabb, mint egy tanárunk
Olyan, mint a legjobb barátunk.

Repül az idő...

Repül az idő, rohan
Senki sem tudja, hova.
Repül az idő, tova
Állítsuk meg holnap.

Repül az idő tovább...

Lassan egy és fél éve már,
Hogy arcod nem láthatom
De szívemben érzem hát,
Hogy fentről vigyázol ránk vigyázol,
És csak várlak már.

Repül az idő, rohan
Senki sem tudja, hova.
Sajnos megállítani nem tudja
Senki sem soha, soha

Briginek!

Sohase gondold, hogy egyedül vagy
Nézz körül és lásd,
Hogy barátaid igenis vannak.
Nyitott szemmel járj,
És lásd, hogy nem mindenki bánt.
Gondold ezt át,
Mert a barátaid számítanak rád.
És gondolj arra, hogy vár
Egy jó barát mindig rád.
És nem hagy cserben sohasem már!!!